Menü Bezárás

Lakás, ház vásárlás, mire figyeljünk

Sokan kerestek már meg, illetve sok embernek segítettem már, ház, lakás vásárlással kapcsolatosan. Megpróbálom érthetően leírni, hogy mikre figyeljünk oda, milyen rejtett hibák lehetnek, különböző eltérések (foltok, repedések, stb.) mire vezethetőek vissza. Blogon belül, jó pár hiba elhárításáról írok bővebben.

Amennyiben olyan problémátok lenne amiről nem írok, keressetek nyugodtan az info@bazisfata.hu címen.

Sokat gondolkoztam, hogy is kéne belekezdenem ebbe az irományba, van aki olyan házat, lakást szeretne venni ami teljesen egyben van, akár bebútorozza és már lehet is költözni, de vannak akik olyat keresnek (anyagi okok, szeretné önmaga felújítani(felújíttatni), stb. Megpróbálom átfogóan leírni, de lehet kicsit csapongani fogok ezért elnézést kérek és remélem érthetőre fog sikerülni.

Azt itt leírtakat arra tudjátok remélem használni, hogy kiszűrjétek azokat az ingatlanokat, amik semmiképpen nem jöhetnek számításba (szerintem) és csak oda hívjatok szakembert ami az első rostán átment. Egy ilyen felmérés 50-100 ezer forint (2020) is lehet, persze függ az ingatlan méretétől, milyen vizsgálat stb., de nem mindegy, hogy ezt az összeget hányszor fizetjük ki.

Első körben leírom pár mondatban, hogy mely esetben ne is menjünk ki megnézni az ingatlant vagy, ha kimentünk milyen hibák láttán ne is nézzük tovább még akkor se ha kedvező helyen van, nagyon kecsegtető az ára vagy éppen szép a medence a kertben.

Új vagy felújított ingatlan esetén otthonról is le tudunk pár dolgot ellenőrizni. Kinek a nevén van az ingatlan, ha magán személy és kb. 1 éve van a nevén és látszik, hogy fel újította “csak” az ingatlant és már értékesíteni is szeretné akkor sajnos a tapasztalatok alapján még ha ránézésre szép a munka nem biztos, hogy minőségi anyagokkal van elkészítve és minőségi munkával.

Amennyiben cég az építtető vagy éppen a beruházó ellenőrizzük le mikori cégek ezek és, hogy mikortól foglalkoznak építőipari tevékenységgel ! Sajnos több esetben elő fordul, hogy meg vesznek régóta működő cégeket pl. műanyag gyártó céget, (csődbe ment, visszavonult a tulaj, stb.) és a tevékenységi kört át írják építőipari munkálatokra. Ezért azt láthatjuk, hogy 1995-ös cég ‘hű de jó’ de itt kell még tovább olvasni, hogy lássuk, hogy 2 éve tulajdonos váltás volt az új tulajdonos Nikita Jaroszlav és itt változott a tevékenységi kör is. Na ilyen helyre ki se menjünk !

Minden esetben nézzünk referencia munkákat 2-3 évesnél idősebb ingatlanokat és mindenképpen beszéljünk a tulajdonosokkal a tapasztalatokról. (ha nem adnak meg referencia munkát (nem adhatjuk ki az adatokat, mert bizalmasan kezeljük- hülye dumával jönnek) akkor ne is akarjunk innen ingatlant vásárolni) Nagyon sok projekt cég van a piacon akik az építkezés befejezése (jó esetben) és fizetés után,(rossz esetben) megszüntetik a céget és a garanciális problémákkal nem tudunk kihez fordulni !

Legfontosabb ! Mindenképpen vigyünk magunkkal olyan embert aki ért az épületekhez, ez lehet egy ismerős vagy olyan akit megbízunk, pénzbe kerül, de egy kisebb hiba felismerése már vissza hozza a befektetett összeget !

Takarások: Felújított ingatlannál belülről gipszkartont raktak a falazatokra, én már fordulok is ki. Miért ? Mert nem láthatunk alá, a repedéseket felázásokat nem lehet látni akár egy évig, rossz kivitelezésnél lecsapódik a pára belülről a kartonra, falra és szépen el kezd penészesedni és sokáig nem lehet észre venni. Lentebb látható.

Akár ez is lehet egy gipszkarton fal mögött. Kép jobb oldalán látszik milyen amikor már a karton is rajta van.

A külső hőszigeteléssel is ez a bajom, hogy nem lehet mögé látni, ezért mindenképpen próbáljunk meg képet kérni a hőszigetelés előtti falazatról akár mind két esetben, de higgyétek el, hogy a külső homlokzatról a normális kivitelezők csinálnak fényképet pont azért, hogy meg tudják mutatni, hogy a fal szerkezetileg rendben volt.

Mindkét esetben a nedvesség tartalmat ellenőrizni kell a falazatokban és ezt minden falazatnál meg kell tenni, minél közelebb az aljzathoz, szigetelésnél vagy gipszkartonnál 1*1 cm lyuk vágásával megoldható. Ha ezt nem engedik meg akkor ez se a mi ingatlanunk.

Hideg burkolatokat könnyen tudjuk ellenőrizni úgy, hogy jó pár helyen megkopogtatjuk a felültet. Amennyiben kongást hallunk több pontban akkor a burkolat elvált a faltól, aljzattól. Ennek több oka is lehet (felázás, fal vagy aljzat mozgás, rossz kivitelezés, anyag használati hiba, nagyobb felületeknél dilatáció rossz vagy teljes hiánya illetve kültérben felfagyás). Megoldás: teljes, részleges bontás és helyre állítás, de itt a probléma az, hogy az aljzat vagy falazat mozgást csak bontás után lehet ellenőrizni és, ha nagyobb a baj, a javítás még több anyagi ráfordítást jelenthet.

Meleg burkolatoknál (laminált, szalag, ragasztott parketta, stb.) ragasztott parkettát ugyan úgy ellenőrizzük mint a hideg burkolatot és a hibák is hasonlóak. Nem ragasztott burkolatnál az esztétikai hibákat látni lehet, ha mozog le fel vagy éppenséggel hézag van az illesztéseknél, fel van púposodva (huplisodva) több ok is lehet (nedvességet kapott (aljzat szigetelés hiba, hiány, alapozás szigetelés hiba, hiány (oldalról, alulról pára mozgás), fal találkozási pontoknál nem elegendő dilatációs rés használata)). Ezekben az esetekben is fel kell szedni a burkolatot, amennyiben nedvességet kapott, el kell hárítani a hibát és csak utána lehet (megfelelő szárítás után) ujjra rakni a parkettát.

Fal, aljzat repedésekről írok lentebb bővebben itt csak pár mondatban. 1-2 éves ingatlanoknál a hajszál repedések teljesen rendben van az épület mozgása (beállása) okozhat repedéseket. Viszont az 1mm feletti repedéseket már meg kell vizsgálni. Régebbi épületeknél 1-2 mm repedésektől nem kell megijedni, abszolút bele férhetnek persze attól függően milyen régi a repedés és milyen irányba vannak.

Egyszer egy használt egyszintes 90-es években épült 100m2 alapterületű ingatlan bejárásnál, észre vettem az emeleten belülről a külső falazaton húzódó nyíló repedéseket amit a másik szobában már javítottak. A tulajdonosok (egy idősebb házaspár) elmondása szerint ez őket nem zavarja és 2-3 évente kijavítják itt is és a földszinten. Akinek segítettem házat vásárolni, mondtam, hogy ezt inkább engedjük el, mert szerintem süllyed a ház utcafronti falazata, de neki nagyon tetszett a ház ezért kicsit jobban bele bonyolódtunk. Két független statikus meg állapította az én álláspontomat, kértünk ajánlatot a javításra (talaj szerkezeti javítása injektálással, alap megerősítése, falvarrás, földmunka, helyreállítási munkák (lentebb képek)) 6 millió forint (2019) és az épületet veszélyes kategóriába sorolták. Az idős házaspár nem engedett ennyit az árból, mi elálltunk a vásárlástól. Az épülettel mi lett azóta nem tudom. Ezt azért osztottam meg veletek, hogy egy “kis” repedés milyen galibát okozhat.

Tető szerkezet szintén fontos és drága mulatság lehet amennyiben valamilyen hibával szembesülünk. Egy jó ideje gondolkoztam azon, hogy kéne ezt a rész leírni, mert ha nagyon bele mélyedek akkor nagyon hosszúra fog sikerülni irományom, vagy csak pár mondatot írok, de az nem biztos, hogy érthető lesz számotokra. Remélem a kettő között sikerül megoldanom. 🙂

Nagyon sok fajta tető létezik mind formájában, fedés, szerkezet anyagában, ebbe nagyon bele se mennék mindenkinek más az ízlése. Annyit azért ide írnék, hogy a tető anyagát színét nem olyan egyszerű és olcsó meg változtatni mint pl. a falazatot. Attól, hogy régi egy tető 20-30 éves vagy akár több nem biztos hogy rossz is. Régebben pl. sokkal vastagabb gerendázattal dolgoztak nem volt annyira kihegyezve minden mint most és egy jól kiégetett régi cserép is nagyon sokáig tudja a dolgát.

Amit kívülről látni lehet attól függetlenül attól milyen fedés van a tetőn (zsindely, cserép, lemez, stb.) lehet a gerinc, taréj szelemen (tető felső pontja hossz irányban) szép egyenesen álljon ne legyen benne hullám a két szarufa között, ez igaz a tető lécekre, OSB-re is amik keresztben futnak és cserép vagy zsindely van rajta. Ugyan ez igaz a hosszában futó gerendákra is (szarufa) nem lehet benne behajlás.

Amennyiben a gerinc és vagy a szarufa meg van ereszkedve mehetünk is tovább másik házat nézni. De mindenképpen egy komplett tető cserével számoljunk. 14-20’000Ft/m2 (2020év) Amennyiben “csak” a tetőlécek vannak behullámosodva kicsit jobb a helyzet itt a szerkezet jó lehet, elégséges tetőlécig, (OSB-ig, deszkáig) vissza bontani és akár a régi cseréppel új tetőlécre, (OSB-re, deszkára) vissza rakni a tetőt. Persze ennek is meg van az ára, de kb. a fele, ha meg lehet menteni a régi cserepet még olcsóbb is lehet, mintha az egész tetőt le kéne túrni.

Mikor már minden görbül.

Csak egy takarítás… Lehet, hogy csak el van koszolódva a tető és sokan nem tudják, hogy a tetőt is le lehet mosni speciális anyagokkal és gépekkel.

Belülről meg vizsgálva a tetőt több mindent szemügyre tudunk és kell is venni,

  • ázás nyomokat keressünk mindenhol még a járó felületen is, nem baj ha találunk a legtöbb esetben egy-két cserép vagy bádog cserével meg lehet oldani a problémát. A régi tetőknél belülről egyből a cserepet látjuk az újabbaknál vagy felújítottnál egy tető fóliát. Nagyobb ázásoknál már sérülhet a szerkezet az már zsebbe nyúlósabb lehet, ezt egy tetőfedő pontosan meg tudja mondani.
  • kártevők (szú, penészgomba)is roncsolhatják a fa, illetve a rozsda a fém szerkezeteket. Sajnos a szú esetében komolyabb a baj, mert nagyon nehéz megtalálni őket, kis apró pontok vannak a fán és inkább belül ‘dolgoznak’ a képeken már az látszik mikor elveszti a fa a teherbírását és össze roppan. kártevők (szú, penészgomba)is roncsolhatják a fa, illetve a rozsda a fém szerkezeteket. Sajnos a szú esetében komolyabb a baj, mert nagyon nehéz megtalálni őket, kis apró pontok vannak a fán és inkább belül ‘dolgoznak’ a képeken már az látszik mikor elveszti a fa a teherbírását és össze roppan. Mindenképpen gerenda, tetőcserép csere a környéken és alapos kezelés a többi területen.
  • Penészgomba már látványosabb a hiba helye és általában beázás vagy páralecsapódás okozza, a nedves helyet szereti. Itt a vizesedés megszüntetése után, meg kell vizsgálni a szerkezetet, mert sok esetben a fa még nem vesztett a teherbírásából és egy vegyszeres kezeléssel meg is oldódik a probléma. Ha súlyosabb a szerkezet romlása pl.(4. kép) akkor ki kell természetesen cserélni a sérült szakaszt.

Tetőtér beépítésnél nem látjuk a tető szerkezetet sajnos ezért ha nem látunk hibára (ázás, penészgomba) utaló nyomot akkor vagy elhisszük, hogy ami a terveken szerepel rétegrend az is van kivitelezve. A másik megoldás, hogy egy 10*10cm szerviznyílást bontunk és ellenőrizzük. Természetesen a második megoldás a biztos. Illetve, ha olyan kivitelezőtől, beruházótól veszünk új házat, lakást mint az elején írtam, akkor ott a tető szerkezetre 10 év garanciát kell adnia, tehát ha bármi probléma van akkor ki fogják nekünk javítani.

Tetőtér szigetelés rétegrend

Megérkezés után elsőre a kerítést láthatjuk és ezt majdnem kifelejtettem, ha minden rendben van vele akkor mehetünk is tovább. 🙂

Amennyiben nincs rendben, mik lehetnek a problémák ?

Szét van repedve, düledezik egy régi kerítést láthatunk mondjuk téglából, több mint valószínű hogy bontani kell és tejesen újat építeni. Meg kell nézni, hogy az alap egyben van-e, nincs szét törve meg süllyedve, amennyiben nincs akkor az alapon elhelyezett szigetelés után (minimum GV45-ös bitumenes lemez) a fenti kerítésékből “bármit” rá lehet építeni.

Ha látszik, hogy a kerítés szerkezetileg jó csak esztétikusabbá kell tenni, akkor az megoldható nagyobb bontás nélkül is, például fel van ázva lehet javítani mint a falazatokat is injektálással. Amennyiben csak a szín nem tetszik akkor át lehet festeni, vakolni, díszkövet felrakni, díszíteni stb.

Árat nagyon nehéz meghatározni erre vannak különböző kalkulátorok az interneten. 2021-ben sajnos eléggé elszálltak az építőipari árak, ezért amiket írok árakat bár hol a blogon csak iránymutatóak. Amennyiben magunk csináljuk 2-20’000Ft-ig is el mehet az ár méterenként. Ha mind ezt szakemberrel szeretnénk 5-60’000 Ft is lehet méterenként ugyan az a munka.

AKKOR MOST PÁR PONT RÉSZLETESEBBEN

Külső vizsgálat, falazat, hőszigetelés, mire figyeljünk:

Mostanra már minden új építésű házat, lakást kívülről hőszigeteléssel látnak el, de a régebbi építésű lakások és házaknál is egyre több a hőszigetelt épület ami teljesen rendben van, mert nagyon sok pénzt meg lehet spórolni a fűtéssel, hűtéssel egy jól elkészült hőszigeteléssel.

Vásárlásnál az eladónak csináltatnia kell egy energetikai tanúsítványt amiben pontosan le van írva, hogy az épület milyen tulajdonságokkal rendelkezik, illetve mit kéne rajta elvégezni, hogy jobb lehessen. Lentebb látható, hogy néz ki egy ilyen tanúsítvány, illetve a 2018-tól érvényes besorolási táblázat.

Nem baj, ha nincs hőszigetelve az ingatlan, (sőt egy régi háznál jobban lehet látni a szerkezetet és annak hibáit (erről lentebb még írok)) csak számolni kell vele, hogy le kell szigetelni (ha szeretnénk) 10 cm hőszigetelés 6-8 ezer (2020-as ár) forint négyzetméterenként színezéssel együtt, természetes függ attól milyen anyagokkal szeretnénk elkészíteni a hőszigetelésünket. (erről is írok a blogon)

Régebben a 4-5 cm szigetelés teljesen megfelelő volt, most már 15-20cm hőszigetelésnél tartunk, tehát egy régebben szigetelt háznál lehet azzal számolni, hogy 5-10 cm még rá lehet tenni a már meglévő szigetelésre. Persze ez függ attól is milyen fal szerkezete van az épületnek, már a téglák szigetelési képességei is elég nagy mértékben eltérhet ezért a rájuk rakott hőszigetelés vastagsága is eltérő, mutatok pár példát ezekről lentebb. Persze vannak könnyű, beton, vályog, stb. szerkezetes épületek, de ami hőszigetelés szempontjából lényeges az a hőátbocsátási tényező értéke, jele : U vagy k. Ez az érték minél kisebb annál jobb, ha a 0,15 értéket elérjük vagy alá megyünk akkor már passzív falazatról beszélünk, ha ezt minden irányból elérjük (tető, aljzat, stb.) akkor passzív házról. (erről is írok)

Összefoglalva, hagyományos téglára 15 cm, klíma 38-as téglára 10 cm, thermo 38-as téglára 5 cm szigetelés elegendő lehet.

Röviden ennyit a hőszigetelésről (másik bejegyzésben írok bővebben), vannak a netten nagyon jó és egyszerű számoló programok amivel meg lehet nézni ezeket az értékeket, hőszigeteléssel együtt is. Pl. ezen az oldalon.

Egy-két szigetelési hibát is bemutatok, ami egyszeri ránézésre is “ordít” a rossz kivitelezéstől. Sajnos a hőszigetelés javítást, vakolat javítást nehéz elvégezni esztétikusan foltokban, ezért mindig saroktól sarokig vagy egy elválasztásig illő elkészíteni. A képek alá írom a “megoldást” is, hogy mivel lehet kalkulálni:

1-es kép: Átlátszanak a dübel helyek, több probléma is lehet, mélyre lettek fúrva a dűbel lyukak és hőhíd keletkezik, mélyre lettek ütve a dübelek és sok a ragasztó került a dübelre, hálózás utáni dübelezés. Megoldás : minden esetben sajnos a plusz hőszigetelés a megoldás 6-8ezer Ft/m2(2020-as ár) amit a hőszigetelés vastagságának csökkentésével lehet olcsóbbá tenni (a régebben felrakott amúgy megfelelő lenne), de így is 5-6ezer Ft/m2 (2020-AS ADAT) áron lehet számolni.

2-es kép: Alapozás hibára vagy fagyásra utaló nyomok. Megoldás: Nem egyszerű, mert nem lehet megállapítani, mekkora felület érintett, ha bármit ráteszünk a fellazult felületre az le fog esni. Amit én javasolni tudok, itt is, az új réteg felvitele 2cm hőszigeteléssel.

3-as kép: Rossz vagy egyáltalán nem kivitelezett dübelezés. (sokszor előforduló hiba sajnos !) Megoldás: Gondolom egyértelmű mindenkinek, teljesen újra kell készíteni a hőszigetelést amennyiben már le szakadt. Ha még nem vagy csak részben, illetve tudni lehet, hogy nincs rögzítve a hőszigetelés, akkor dübelezés után hálózás plusz színezéssel meg lehet oldani a problémát az kb. 2-3ezer Ft-ból (2020-as ár) meg lehet úszni négyzetméterenként.

4-es kép: Nem síkban történő tábla ragasztás, síkba csiszolás teljes elhagyása, nem két réteg habarcs ágy használata. Megoldás: Amit én javasolni tudok, itt is, az új réteg felvitele min. 2cm hőszigeteléssel, amennyiben nagyon durva a felület az 5 cm ajánlom, mert alapból van egy tartása a lapnak.

5-6-os kép: Általában az ablakoknál a sarokból elinduló repedés, szakszerűtlen sarok kivitelezés miatt van, nincs beépítve a sarok erősítő háló, térben repedések, rossz kivitelezés, hálózás nem vagy kevésbé ér össze, hőszigetelő lapok nincsenek kötésben, statikai probléma a falazatnál(lásd lejjebb) Megoldás: Jobb esetben a javítás után az ablak nyílás köré 15-20 cm sáv festéssel, színezéssel, plusz pl. 2cm szigeteléssel káva ragasztással a javítás eltakarása. Amennyiben térben van a probléma hálózás színezéssel megoldható, ha stabil a felület, amennyiben nem akkor újra szigetelés min. 2 cm hőszigeteléssel, vagy nem éppen esztétikusan a 6-os képen látható megoldással.

Falazatok vizsgálata:

Amit mindenképpen meg kell valahogyan néznünk, hogy a hőszigetelés alatt főleg a talajhoz közelebbi ponton nem vizesedik-e a falazat. Erre vannak mérő műszerek amikkel pontosan meg lehet mérni a falazat nedvesség tartalmát, mondhatni roncsolás nélkül egy mérő tű segítségével.

Épületen belül is meg lehet nézni, de az nem mindig jó megoldás, mert lehet pl. ha feljebb van az épület padlószintje és az alap szigetelés. Két táblázatot mutatok az értékek kiértékeléséhez.

Nedvesség-telítettség mérés ÉMISZ 340:1999 szerint
Száraz<20%
Nedves20-40%
Közepesen nedves40-60%
Erősen nedves60-80%
Vizes>80%, ezen belül:
telítetten vizes: >90%
Tömegszázalék mérés
Teljesen száraz<3 tömeg%
Száraz3-5 tömeg%
Viszonylag nedves5-10 tömeg%
Kifejezetten nedves (vizes)>10 tömeg%

Mutatok pár vizesedési problémát falazatoknál és megoldást is próbálok rá írni.

Ezeknél a falazatoknál akár külső vagy belső falazat, több mint valószínű az alapszigetelés ment tönkre, ez főként a régebbi építésű házaknál fordul elő, de sajnos új építésnél is előfordulhat, szakszerűtlen kivitelezés miatt.

Több megoldás is van ezekre a felázásokra:

A fenti két képen lemez szigetelést lehet látni, ez történhet pl. gépi beütéssel vagy falvágás utáni elhelyezéssel, itt lehet fém vagy bitumenes lemezt elhelyezni. A lenti képeken injektálást lehet látni, ezt is többféle képpen lehet kivitelezni pl. gravitációs és magasnyomású eljárás is. Injektálás során, különböző folyadékokat juttatnak a falazatba ami meggátolja a víz bejutását.

Mindegyik megoldás jó, mindegyiknek meg van az előnye illetve hátránya, de a falazat minősége, összetétele is meghatározza melyik megoldást célszerű alkalmazni. A két megoldás közül a beütős falvágós a drágább kb. 1500 Ft/fm .(2020-as ár) Az injektálás ára még függ a fm-től, fal vastagságtól is, de kb. 6-8000 Ft/fm(2020-as adat) áron lehet számolni a szigetelést, ebben az árban a helyre állítási munkálatok (vakolás, glettelés, festés, stb.) nincsenek benne ez csak az injektálás ára.

Ha rám hallgattok ez ilyen felázott házakat, lakásokat el kerülitek, mert igaz, hogy drágán, de lehet orvosolni, viszont arra nincs garancia, hogy máshol nem kezd el probléma lenni az épületen.

Falazat Repedések

Amitől ránézésre sokan megijednek, az a falakon keletkező repedések. Sok repedéstől nem kell megijedni és egyből rosszra gondolni, minden ház mozog folyamatosan valamilyen szinten, (hőtágulási, statikai mozgások) csak az nem mind1 milyen mértékben és irányban. Erről próbálok meg egy gyorstalpalót leírni nektek pár képpel illusztrálva. A blogon erről is írok bővebben.

Új építésű ház, lakás építésnél elfogadott, hogy 1-2 évig az épület mozog “beáll a helyére”, két évig ezeket a repedéseket nem érdemes javítani és normális kivitelező cégeknél ezt a javítást megcsinálják “garanciába”. Itt hajszál repedésekről beszélünk általában sarkokban, hideg burkolat lábazat aljzat csatlakozás. 2 év után nem nőhetnek és nem jelenhetnek meg újabb repedések, ilyenkor érdemes javítani ezeket (üvegszövet háló, glett és festés) amennyiben igen azonnal hívjunk egy statikust aki meg nézi a szerkezeteket.

0-1 mm repedésekkel általában nem kell foglalkozni, amennyiben nem növekszik és nem nyíló vagy záródó repedés. Ezeket hálózás, glettelés, festéssel meg lehet oldani.

A repedés mozgását több egyszerű módszerrel is lehet ellenőrizni pl. gipsz pogácsával (6-os kép), papír szalag ragasztással (8-as kép). Mind két esetben a felületet alaposan le kell takarítani, hogy a teszt anyagunk ne essen le a falazatról, aljzatról, födémről, ha mozgás van akkor a papír szalag el szakad a gipszen pedig meg jelennek a repedések ugyan úgy mint a falazaton. A gipszes megoldásnál jobban lehet mérni a repedés növekedés nagyságát.

A legrosszabb ha egy repedés nyitódik, csukódik vagy vízszintes (pl. 4-es, 8-as, 11-es képek) nyitódó repedésnél biztosra vehető, hogy az alap el kezdett meg süllyedni valamelyik irányban. Ez lehet ázás miatti föld süllyedés, rossz alapozás (rossz beton minőség, betonvas vasalat keresztmetszetének alul számítása vagy teljes kihagyása). Vízszintes repedésnél is hasonló lehet a helyzet csak hosszabban és a falazat megtartja magát felül, viszont az alap és a rá helyezkedő súly lefelé mozog.

Sokszor előfordul, hogy csak a vakolat repedt meg (7-es kép) (hőtágulás, rossz anyag, technológia használat), természetesen mindenképpen el kell távolítani a vakolatot és a falazatot ellenőrizni kell.

Válasz falakon is lehetnek repedések (5-ös kép) itt szintén a hajszál repedések bele férnek, az 1-2 mm repedések már problémára utalhatnak és a legtöbb esetben nem jól kivitelezett alapozás, szerelő beton alul tervezés illetve a födém hajlása és mozgása jóval a megengedett felett van. Sajnos itt is vagy nem jó a tervezés vagy az anyag lett kispórolva.

Hozzá építésnél tipikus jelenség (12-es kép) a nem szakszerű összekötés a már meglévő falazattal (nincs meg a tégla sorok között a feles kötés). Illetve van az a hossz amikor már nem is szabad közvetlen hozzá építeni és el kell diletálni a két falat egy technológiai hézagot létre hozva.

A legtöbb repedést lehet javítani különböző eljárásokkal, pl. fal varrás, falazat alá töltés, pántolás, utólagos alapozás, injektálás, stb. lentebb pár kép. De a képek alapján is látszik nem kis rombolással tudnak járni ezek a javítások a költségekről nem is beszélve.

Összegzés képen olyan házat lakást nem vennék meg amin a fent említett hibák tapasztalhatóak, mert igaz, hogy a legtöbb esetben javítható, de közel se biztos, hogy nem mozog az épület máshol is, a költségeket pedig nagyon nehéz előre megmondani.

Sok mindent lehetne még boncolgatni, de a fő szempontok ezek amiket leírtam, természetesen ha bármi kérdésetek van az info@bazisfata.hu címre írhattok. 😉